Szakképzés

RMPSZ tagság

Regisztráljon a tagsággal járó előnyökért:
- ingyenes és kedvezményes továbbképzések
- naprakész információszolgáltatás
- egyszerű ügyintézés

Jelentkezés

A romániai magyar szakképzés, szakképző intézmények fejlesztését, támogatását az RMPSZ mindig nagyon fontosnak tartotta, ezért nagyon örült annak, hogy Magyarország Kormánya a 2015-ös évet a külhoni magyar szakképzés évének nyilvánította. Szövetségünk több szinten és több tekintetben is részt vett a tematikus évhez kapcsolódó rendezvények, programok, projektek szervezésében, lebonyolításában, és azóta is figyelmet fordít a romániai magyar közoktatásnak e fontos területére.

Diákjaink éves rendszerességgel vesznek részt a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara kiválósági versenyén, a Szakma Sztáron, amelynek írásbeli előválogatóját helyben, Szövetségünk megyei és területi elnökei segítségével bonyolítjuk le. A vetélkedőn szerzett tapasztalatokat, kapcsolatépítési lehetőséget felkészítő tanárok és diákok egyaránt hasznosnak, fontosnak tartják.

A szakképzésben érdekeltek számára éves rendszerességgel próbálunk alkalmat biztosítani a tapasztalatok, jó gyakorlatok, problémák megbeszélésére szakmai konferencia keretében. Az RMPSZ nyitott minden, a szakképzés támogatását, fejlesztését célzó elképzelés, programjavaslat megvalósításában részt venni lehetőségeinek függvényében.

2015 a külhoni magyar szakképzés éve

2015 a külhoni magyar szakképzés éve

BESZÁMOLÓ
az RMPSZ szerepvállalásáról

A Program előzményeként, 2014. december 15-én a Nemzetpolitikai Államtitkárság konferenciát szervezett Budapesten a külhoni magyar szakképző intézmények képviselőinek részvételével, igényfelmérés céljából. Hargita megyéből négy személy vett részt a konferencián, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség tájékoztatásával, képviselve a megye szakképző intézményeit.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programsorozat keretében a Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága felkérte, hogy készítse el az erdélyi magyar szakképzés hosszútávú fejlesztésének koncepcióját, valamint az azt megvalósító rövid távú cselekvési tervet. A fentiek megvalósítása érdekében elvi megállapodás aláírására került sor 2015. július 22-én az RMPSZ és a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkársága, valamint a Földművelésügyi Minisztérium Agrárszakképzésért Felelős Helyettes Államtitkársága között.

A vállalt feladat megvalósítása érdekében az RMPSZ szakmai fórumsorozatot szervezett a romániai magyar szakképzés szereplőinek részvételével, SZAKKÉPZÉS-GAZDASÁG-TÁRSADALOM címmel a 2015. május–július közti időszakban. A rendezvényeket a következő helyszíneken és időpontokban tartottuk:

Ssz.	Helység	Időpont, Helyszín	Megjegyzés
1.	Sepsiszentgyörgy	2015.05.13, szerda 10 óra ORCHIDEA EVENTS, Stadion u. 3. sz.	Kovászna és Brassó megyei résztvevőkkel
2.	Csíkszereda	2015.05.20, szerda, 13 óra Hargita Megye Tanácsa, Márványterem	Csík, Gyergyó és Maroshévíz/Borszék, valamint csángóföldi résztvevőkkel
3.	Székelyudvarhely	2015.06.02, kedd, 13 óra Székelyudvarhelyi Művelődési Ház, Koncert- és kiállítóterem	Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Sóvidék, illetve Maros megyei résztvevőkkel
4.	Nagyvárad	2015.06.03, szerda, 15 óra Ady Endre Elméleti Líceum díszterme	Partium-i, Bánát-i és Máramaros-i résztvevőkkel
5.	Kolozsvár	2015.06.04, csütörtök, 13 óra Kolozsvári Református Kollégium	Közép-Erdélyi megyék résztvevőivel
6.	Szováta	2015.06.10, szerda 13 óra Teleki Oktatási Központ	Székelyföldi egyeztető fórum

A Fórumsorozaton közel háromszázan vettek részt, oktatási intézmények vezetői és szervezői, a gazdasági szféra képviselői, döntéshozók. A szovátai Teleki Oktatási Központban július 14-15-én műhelymunkát szerveztünk, amelyen olyan témák közös átbeszélésére, megvitatására került sor a munkában aktív szerepet vállaló szakemberek bevonásával, amelyek a készülő stratégiában, a romániai magyar szakképzés rendszerének működtetésében fontos szerepet játszhatnak.

A Fórumsorozat közvetlen, rövid távú célja az volt, hogy a szakképzés intézményi, gazdasági és társadalmi szereplőinek közreműködésével

Ø Elinduljon egy olyan folyamat, amelynek keretében stratégiai koncepciót és munkatervet dolgozzunk ki a szakképzés intézményrendszere számára, illetve

Ø Megkezdődjön egy olyan intézményi-szakmai hálózat kialakítási folyamat, amely a következő időszakban élni tud azokkal a szakmai-intézményi integrálódási lehetőségekkel, amelyeket a magyarországi szakképzés rendszere a Kárpát-medencei szakképzés szereplőinek felkínálhat.

A munkafolyamatot november 7-én, Csíkszeredában tartott konferencia zárta. A program különböző rendezvényein több mint 500 személy vett részt (a romániai magyar szakképzés intézményi, gazdasági és társadalmi szereplői: szakoktatási intézmények képviselői, civil szervezetek képviselői, vállalkozók, a szakképzésben érdekelt döntéshozók).

A program keretében készült el a Szakképzés, együttműködés, társadalmi modernizáció. A romániai magyar szakképzés helyzetképe és fejlesztési lehetőségei című kiadvány (szerk.: Biró A. Zoltán, Bodó Julianna, Burus-Siklódi Botond. Alutus Kiadó, 2015), illetve a Romániai magyar szakképzés fejlesztési stratégiája.

Az RMPSZ a tematikus program minden rendezvényének szervezésében segítséget nyújtott az együttműködő intézmények igényei szerint. A programokat saját kapcsolatrendszerében és honlapján népszerűsítette, a szervezésben esetenként csak informálás, máskor konkrét szervezési folyamat lebonyolítása szintjén is részt vállalt.

A 2015 a külhoni magyar szakképzés éve program keretében erdélyi résztvevőkkel, az RMPSZ közreműködésével megvalósult programok:

§ Agrár-szakkönyvek ünnepélyes átadása a régió agrárszakképző intézményeinek a nagykárolyi Simion Bărnuţiu Műszaki Líceumban (március 27).

§ A Program keretében meghirdetett Átjárhatósági ösztöndíj pályázat felhívását, amely 5+1 fős csoportok (5 diák és egy vezető tanár) egyhónapos nyári szakmai gyakorlatát tette lehetővé magyarországi szakképző intézményekben, honlapunkon közzétettük, illetve levelezőlistáink segítségével eljuttattuk az érdekelt pedagógusokhoz.

§ 2015. április 27-29-én került sor Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében a SZAKMA SZTÁR rendezvényre, amelyen Erdélyből 51 személy vett részt, 45 diák és 6 kísérőtanár.

§ 2015. május 26-29 közötti időszakban négy magyarországi tréner látogatott meg öt tanintézményt Erdély különböző városaiban. A trénerek párhuzamosan négy, 20–25 fős csoporttal dolgoztak, külhoni magyar szakképző intézmények diákjainak tartottak 180 perc időtartamú tréningeket Tehetség, Közös alkotás, Innováció és Hit témakörökben. Minden tanintézményből 80-100 diák vett részt az előadásokon.

§ A GAZDA LENNÉK! továbbképzés mezőgazdasági szakképző intézményeknek szólt. Képzők képzésére került sor egynapos időkeretben, olyan tanárok vagy gazdák részvételével, akik vállalták, hogy a későbbiekben továbbadják a tanultakat. Családi gazdaság fogalmáról, jó gyakorlatok bemutatásáról, termékfeldolgozásról és értékesítésről, falusi vendéglátásról, a „felesleg” értékesítésének lehetőségeiről, helyi szabályozásról szóltak a képzések, amelyek szakmai tartalmát Földművelésügyi Minisztérium és a NAKVI (Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet) készítette elő és tartotta meg, a június 18-20 közötti időszakban. A képzők képzésén Erdélyből 10 személy vett részt.

§ 2015. augusztus 2–8. között nyári továbbképzésre került sor szakképzésbe járó fiatalok számára, vállalkozói készségeik fejlesztése érdekében. A továbbképzésre szakképző intézményben tanuló diákokból és oktató pedagógusokból álló csoportokat vártak a szervezők, a csoportok 1 vezetőtanárból és 4 diákból álltak. A 100 fős továbbképzésen az egyéni készségek felmérése, a problémaérzékenység, a kreativitás és innováció, a működés és fenntartás, a jövőkép és életpálya témakörökben kaptak hosszútávon hasznosítható ismereteket a résztvevők. A rendezvényen Erdélyből 11 csoport vett részt.

§ Az RMPSZ részt vállalt a tematikus év hazai módszertani anyagainak összeállításában is, az Ábel Kiadó által megjelentetett oktatási segédanyagok is eljutottak a romániai szakképző intézményekhez. Ugyanakkor segítette népszerűsíteni a program pályázatait, versenyeit, valamint kézbesíteni díjaikat.

Az RMPSZ társszervezésével megvalósult

PROGRAMOK

Az RMPSZ az együttműködés keretében a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve program minden rendezvényének szervezésében segítséget nyújtott az együttműködő intézmények igényei szerint. A programokat saját kapcsolatrendszerében és honlapján népszerűsítette, a szervezésben esetenként csak informálás, máskor konkrét szervezési folyamat lebonyolítása szintjén is részt vállalt.

A Program részeként került sor március 27-én agrár-szakkönyvek ünnepélyes átadására a régió agrárszakképző intézményeinek, a nagykárolyi Simion Bărnuţiu Műszaki Líceumban.

A Program keretében meghírdetett Átjárhatósági ösztöndíj pályázat felhívását, amely 5+1 fős csoportok (5 diák és egy vezető tanár) egyhónapos nyári szakmai gyakorlatát tette lehetővé magyarországi szakképző intézményekben, honlapunkon közzétettük, illetve levelezőlistáink segítségével eljuttattuk az érdekelt pedagógusokhoz.

Magyarországi trénerek Kárpát-medencei körútja

Erdély, 2015. május 26-29

A 2015 a külhoni magyar szakképzés éve keretében 4 tréner látogatott meg 5 tanintézményt különböző városokbsan. A trénerek párhuzamosan 4, 20-25 fős csoporttal dolgoztak, külhoni magyar szakképző intézmények diákjainak tartottak180 perc időtartamú tréningeket. 2015 május 26-a és 29.-e között.

Témakörök:

Tehetség
Közös alkotás
Innováció
Hit

Helyszínek, időpontok:

Ssz.	Dátum	Település	Tanintézmény megnevezése
1	2015.05.26.	Déva	Téglás Gábor Szakközépiskola
2	2015.05.27.	Sepsiszentgyörgy	Kós Károly Szakképző Líceum
3	2015.05.27.	Sepsiszentgyörgy	Puskás Tivadar Szakközépiskola
4	2015.05.28.	Csíkszereda	Kós Károly Szakközépiskola
5	2015.05.29.	Kolozsvár	Kolozsvári Református Kollégium

Megjegyzés: Minden tanintézményben 4 csoport diák (80-100), 4 osztályteremben várta az előadókat.

Gazda lennék!

A Gazda lennék! továbbképzés az agrár szakképző intézményeknek szólt. Első körben minden egyes agrárszakképző intézményhez kapcsolódóan a szervezők meghívtak egy-egy tanárt vagy egy, képzést az intézményben a későbbiekben szívesen tartó gazdát, aki részt vett a képzők-képzése továbbképzésen.

A képzés egy napos volt, előző esti megérkezéssel és másnap reggeli hazaindulással, 2015. június 18–20-a között zajlott Budapesten.

A képzés tartalma:

családi gazdaság fogalma, jelentősége
mivel érdemes foglalkozni? jó gyakorlatok
termékek feldolgozása, értékesítése
falusi vendéglátás
a „felesleges” értékesítésének lehetősége
helyi szabályozás
konzultáció

Nyári továbbképzés szakképzésbe járó fiatalok számára a vállalkozói készségek fejlesztésére

A nyári továbbképzésre a szervezők szakképző intézményben tanuló diákok és oktató pedagógusok közös csapatát várták. Egy csapat 1 vezetőtanárból és 4 diákból állt. A 100 fős továbbképzésen az egyéni készségek felmérése, a problémaérzékenység, a kreativitás és innováció, a működés és fenntartás, a jövőkép és életpálya témakörében kapnak hosszú távon hasznosítható útravalót a résztvevők.

A továbbképzés időpontja: 2015. augusztus 2–8, helyszíne Pécs.

Erdélyből 11 csoport vett részt a továbbképzésen:

- Kolozsvári Református Kollégium, 2 csoport

- Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Kolozsvár, 1 csoport

- Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár, 1 csoport

- Arany János Elméleti Líceum, Nagyszalonta, 1 csoport

- Kós Károly Szakközépiskola, Sepsiszentgyörgy, 1 csoport

- Tivai Nagy Imre Szakközépiskola, Csíkszentmárton, 1 csoport

- Kós Károly Szakközépiskola, Csíkszereda, 1 csoport

- Petőfi Sándor Iskolaközpont, Csíkdánfalva, 1 csoport

- Szent György Technológiai Líceum, Erdőszentgyörgy, 1 csoport

- Lucian Blaga Technológiai Líceum, Szászrégen, 1 csoport

- Simion Barnutiu Szakközépiskola, Nagykároly, 1 csoport

A romániai magyar nyelvű szakképzés jövőképe konferencia, 2015. november 7., Csíkszereda

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2015. november 7-én szakmai konferenciát szervezett Csíkszeredában A romániai magyar nyelvű szakképzés jövőképe címmel. A rendezvényre a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve Program keretében került sor, a szakmai konferencia a 2015. május–szeptember folyamán, Erdély településein tartott Szakképzés-Gazdaság-Társadalom fórumsorozat záró rendezvénye.

A konferencián a romániai, és ezen belül a romániai magyar szakképzés fejlesztésében érintett, érdekelt intézmények képviselői, döntéshozók, a romániai és magyarországi szakképzési rendszer felépítésére, működésére rálátó szakemberek, a romániai magyar szakképző intézmények képviselői vettek részt.

A köszöntőbeszédek elhangzását követően Hajnal Virág stratégiai főreferens (Magyarország Miniszterelnöksége, Nemzetpolitikai Államtitkárság) a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve program eredményeit ismertette. A program során feltáró kutatások, régiós szakképzés-fejlesztési koncepciók és cselekvési tervek készültek, együttműködési megállapodások születtek a magyarországi érintett tárcák és a külhoni koordináló partnerszervezetek között, a külhoni szakképzési intézmények képviselői, pedagógusok, diákok számára számos programot szerveztek, intézményi támogatások keretében tanműhelyek, tangazdaságok létrehozása, felszerelése valósult meg.

Dr. Fóris-Ferenczi Rita egyetemi docens, dékánhelyettes (BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet) az iskola funkcióinak változásait szemléltette. Felhívta a figyelmet a tudásszükséglet jelentős változására, amelynek hatásai a romániai oktatásban is észlelhetők, noha más oktatási rendszerekhez viszonyítva némi késéssel, jelezve, hogy a szakképzés fejlesztésére irányuló törekvések is ebbe a rendszerbe ágyazódnak.

Gabriel Radu szakfelügyelő, regionális koordinátor (M.E.C.Ş. – C.N.D.I.P.T./Oktatási Minisztérium, Bukarest) a romániai szakoktatás fejlesztési perspektíváit ismertette: bemutatta a romániai szakképzési rendszer jelenlegi felépítését, jellemzőit, a szakoktatás választására ösztönző intézkedéseket, illetve a szakképzés fejlesztésének országos szintű stratégiai célkitűzéseit és cselekvési terveit ismertette röviden.

Palotás József főigazgató-helyettes (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Budapest) a magyarországi szakképzési rendszer aktualitásairól beszélt, ismertette a szakképzés országos koncepciójában az elmúlt években történő változásokat, új szabályozásokat, célkitűzéseket, a megújított szakképzési rendszer által bevezetett tartalmi változásokat, az új szakképzési törvény által hozott módosításokat. Ezt követően a Kárpát-medencei magyar szakképzés összehangolásának fontosságáról beszélt, felsorolva a közös érdekeket, amelyek ezt szorgalmazzák, a közös gondolkodáshoz szükséges alapfeltételeket, a közös célokat.

A konferencia második részében a rendezvény résztvevői négy szekcióprogram közül választhattak, amelyek a szakképzési centrumok kialakításának elvárásait, lehetőségeit, szervezeti formáit, a duális képzés lehetőségeit és korlátait, a szakképzési programok és intézmények társadalmi elfogadottságának, elfogadásának kérdéskörét, illetve a tudástranszfert, szakmai tapasztalatcserét lehetővé tevő programok, együttműködési formák lehetőségeit járták körül.

Erdélyi magyar szakképzésfejlesztés. Eredmények és lehetőségek konferencia, 2018. május 11., Székelyudvarhely

Az RMPSZ 2018. május 11-én, Székelyudvarhelyen konferenciát szervezett a Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai Államtitkárság külhoni magyar szakképzés fejlesztését célzó programja kapcsán, amelynek célja az elmúlt három évben (a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve és ennek folytatása során) a szakképzésfejlesztés terén Erdélyben megvalósult fejlesztések, az elért eredmények bemutatása, jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, az esetleges problémák beazonosítása és ezekre megoldások keresése volt.

A konferenciára meghívást kaptak a Nemzetpolitikai Államtitkárság képviselői, a politikum képviselői, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a szakképzés magyarországi és romániai szakértői, az anyaországi támogatással fejlesztést megvalósító iskolák vezetői (utóbbiak egyben felkérést is a kapott támogatás hasznosulásának, a megvalósított fejlesztésnek a bemutatására), és minden erdélyi, a magyar nyelvű szakoktatásban érintett oktatási intézmény.

A köszöntők elhangzása után Illyés Gergely a Nemzetpolitikai Kutatóintézet képviseletében a Magyar Kormány tematikus programjának eredményeit mutatta be, majd Pletl Rita (Sapientia EMTE, Marosvásárhelyi Kar) beszélt a szakképzés jelenéről és jövőbeli kilátásairól. Barabás Csaba Hargita Megye Tanácsának a szakképzés terén elért eredményeiről, jövőbeli céljairól tartott előadást, Palotás József (Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete) a magyarországi szakképzés aktualitásait ismertette. Gindele Imre (Simion Bărnuţiu Műszaki Líceum, Nagykároly) a duális képzés romániai helyzetéről beszélt, Biró A. Zoltán és Sárosi-Blága Ágnes, a KAM-Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának munkatársai a szakképzés társadalmi elfogadásáról, elfogadtatásáról értekeztek. Az RMPSZ szakoktatási integrációt elősegítő programjait Ozsváth-Berényi Hajnal mutatta be.

A rendezvény második részeként a magyarországi támogatásban részesült erdélyi szakképző intézmények mutatták be a megvalósított fejlesztések hasznosulását három szekció keretében, a közel 100 résztvevővel zajló szekciófoglalkozásokon a felmerülő problémák megbeszélésére, a jó gyakorlatok megosztására, a szakképzéssel kapcsolatos kérdések megvitatására is lehetőség adódott. A konferencia a szekcióvezetők beszámolóival, a konferencia egészének összegzésével zárult.

A konferencia anyagából kiadvány készült, amely honlapunkon is elérhető (Erdélyi magyar szakképzésfejlesztés. Eredmények és lehetőségek. Összeállította és a szövegeket gondozta: Köllő Zsófia. Magister Kiadó, Alutus Rt. Nyomda. Csíkszereda, 2019).

Az RMPSZ a szakképzés fejlesztését elengedhetetlenül fontosnak tartja, és egyben a konferencián részt vevők felkérését is figyelembe véve hagyományteremtő szándékkal 2019-ben is tervezi konferencia szervezését a szakképzésben érintettek számára.

Erdélyi magyar szakképzésfejlesztés. A szakképzés aktuális kérdései konferencia, 2019. október 4–5., Kézdivásárhely

A 2018-ban szervezett konferencián merült fel éves rendszerességű szakmai rendezvény megszervezésének igénye annak érdekében, hogy szakképzésben érdekeltek, az ezen a területen tevékenykedők mindennapi munkájukban hasznosítható újdonságokat ismerhessenek meg, megbeszélhessék tapasztalataikat, elmondhassák az év során tapasztalt problémákat, sikereket, jó gyakorlatokat oszthassanak meg egymással. Erre az igényre válaszolva az RMPSZ 2019. október 4–5-én (péntek–szombat) konferenciát tartott Kézdivásárhelyen, a Gábor Áron Szakközépiskolában Erdélyi magyar szakképzésfejlesztés. A szakképzés aktuális kérdései címmel.

Rendezvényünk csaknem száz résztvevővel, a szakközépiskolai vagy szakiskolai szintű, magyar tannyelven (is) oktató erdélyi iskolák vezetőinek, szaktanárainak, mérnökeinek, a szakmai képzésben, duális képzésben érdekelt gazdasági intézmények, vállalkozások képviselőinek, a romániai magyar szakképzésben érdekelt oktatáspolitikai szakintézmények képviselőinek részvételével zajlott.

A konferencia moderátora dr. Köllő Zsófia, az RMPSZ programigazgatója volt, a rendezvény résztvevőit elsőként Papp Sándor, a Gábor Áron Szakképző Líceum igazgatója, ezt követően Burus-Siklódi Botond RMPSZ-elnök, Gyenge Edit, a Nemzeti Oktatási Minisztérium Kisebbségi Oktatásért Felelős Államtitkárság tanácsosa, valamint Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő köszöntötték.

A péntek délutáni program során plenáris előadásokat hallhattak a résztvevők.

Dr. Gyarmathy Éva, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa Tehetséggondozás a szakképzésben – kettős kihívás címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a tehetség nem a képességeken, hanem a belső hajtóerőn múlik, amelynek megjelenésében a környezeti feltételeknek (például az oktatásnak) van nagy szerepe, ezért amennyiben csupán az eleve tehetségesnek tartott, jól fejlődő diákokra irányulnak a tehetséggondozó programok, a tehetségesek egy számottevő csoportja kimarad ezekből.

Mandák Csaba (Innovatív Pedagógiai Műhely Nonprofit Kft.) az iskolaelhagyás, lemorzsolódás okairól beszélt és arról, hogy hogyan lehetne ezeket az okokat megszüntetni. Kiemelte, hogy az iskolát, a szakképző intézményt olyan hellyé kell tennünk, ahonnan nem vágynak el a tanulók, ahol otthon érzik magukat, jó gyakorlatokat ismertetett, amelyek segítségével megtartó tanulási környezetet lehet kialakítani a diákok számára.

Dr. Harangus Katalin, a Sapientia EMTE Tanárképző Intézetének munkatársa a romániai, és ezen belül a magyar tannyelvű tanárképzés feltételeit ismertette, majd a Sapientia Egyetemen folyó mérnöktanárképzésről beszélt. Csont Zsuzsanna, a Hargita Megyéért Egyesület elnöke a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., mint főpályázó, a magyarországi InterRegio Fórum Egyesület, a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért és a Hargita Megyéért Egyesület partnerségével megvalósuló Enterpreneur+ projektet mutatta be Vállalkozói készségek fejlesztése m-learning tananyag segítségével című előadásában.

A plenáris előadások után a konferencia résztvevői két csoportban tekinthették meg a Gábor Áron Szakképző Líceumot, amely egy Európai Unió által támogatott projektnek köszönhetően felújított épületegyüttessel, korszerű szakkabinetekkel és szaklaborokkal várja a tanulni vágyó diákokat, elszállásolási és étkezési lehetőséggel, felszerelt előadótermekkel képes biztosítani nagyszabású rendezvények lebonyolítását is. Az iskolalátogatás keretében robotikai bemutatót is megtekinthettek az érdeklődők, majd az iskola diákjainak fakitermelési tanszimpóziumát, szakmai tudásuk verseny formájában történő bemutatását láthatták.

Szombaton három szekcióban folytatódtak a foglalkozások. A Tehetséggondozás a szakképzésben témájú beszélgetést dr. Bálint Emese, a csíkszeredai Sapientia EMTE munkatársa vezette, aki összefoglalójában a szakképzésben tanuló diákok megfelelő (nem feltétlenül anyagi, hanem folyamatos mentorálásban, megerősítésben megnyilvánuló) motiválásának, a szakiskolások nyelvi akadályai csökkentésének, a szakképzés társadalmi értékelése növelésének szükségességét emelte ki, ennek érdekében a szekció résztvevői többek között a hasonló tantárgyakat oktatók összekapcsolását, a jó gyakorlatok megosztását, a különböző pályázati lehetőségek kihasználását javasolták.

Az Iskolaelhagyás, lemorzsolódás megelőzését szolgáló programok, kezdeményezések megismerését célzó szekciót Bartolf Hedwig Hargita megyei tanfelügyelő vezette, összefoglalójában felhívta a figyelmet arra, hogy a lemorzsolódás, az iskolaelhagyás nemcsak iskolai, hanem társadalmi probléma is, és megoldása érdekében is társadalmi szintű összefogásra van szükség, illetve egy jól kidolgozott országos stratégiára.

A legtöbb résztvevőt vonzó, Vállalkozások és oktatási intézmények együttműködése a szakképzésben című szekcióról Kristó Kinga, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársa, a beszélgetés moderátora számolt be. Elmondása szerint jelenleg úgy a diákokból (akik külföldben gondolkodnak), mint a vállalkozókból (miért képezzen szakembereket, akik majd úgyis elmennek külföldre dolgozni) hiányzik a motiváció, ugyanakkor látni kell, hogy a szakoktatás és a vállalkozói szféra együttműködése elengedhetetlenül szükséges és mindkét fél közös érdeke. A szekcióvezető ennek az együttműködésnek a fellendítése érdekében sorolt fel javaslatokat, kiemelve azt is, hogy a szakoktatást az ipar hordozza, az egyes régiók specifikumait figyelembe véve kell kialakítani az adott régió szakoktatási kínálatát vállalkozások, szakképző intézmények, szakemberek közös gondolkodása eredményeként.

A konferenciát pódiumbeszélgetés zárta Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő moderálásával a 2020–2021-es tanévtől érvényes korlátozás hatásairól, amely szerint az ötös átlag alatt teljesítő nyolcadikosok csak szakiskolában folytathatják tanulmányaikat. Kiss Imre kiemelte, hogy az ötös átlag a képességi vizsga eredményeit és az 5–8. osztályos általánost beszámítva kell meglegyen, így olyan diákok is elérhetik ezt az átlagot, akik a képességvizsgán egyik tantárgyból sem kapták meg az átmenő jegyet. A rendelet sok kérdést vet fel, többek között azt is, hogy a képességvizsga három tantárgyából megbukó, de a négy éves átlaggal az ötöst elérő diákoknak tényleg az elméleti oktatásban kellene-e továbbtanulniuk, illetve hogy a rendelet erősíti-e a szakiskolákat, vagy még inkább elmélyíti az elméleti és szakmai képzés közötti szakadékot. Váradi Izabella, a nagybányai Németh László Elméleti Líceum igazgatója, Antal Attila, a besztercei Andrei Mureşanu Főgimnázium igazgatóhelyettese és Iliescu Júlia, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatóhelyettese a rendelet várható hatását a szórvány szempontjából ismertették, kiemelve, hogy az a szórványban minden gyermek jövőjét veszélyezteti, hiszen az alacsony gyermeklétszámok miatt az elméleti líceumból kieső diákok nélkül nem lesz elegendő a létszám elméleti osztályok indítására a jó eredményt elérő tanulók számára sem. Becsek Éva, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum igazgatója a társadalom felvilágosítását és a már 7–8. osztálytól kezdett pályaorientáció fontosságát emelte ki, amelynek főként a szülőkre kell irányulnia. Toró Tibor a Bálványos Intézet által végzett elemzésről beszélt röviden, megemlítve azt is, hogy nincs második lehetőség a képességvizsgára, egyetlen vizsgaalkalom dönt arról, hogy hová jutnak be a diákok, és a szakiskoláknak sem jó, ha az elosztás eredményeként olyan diákok érkeznek hozzájuk, akik máshol, mást szeretnének tanulni. Szó esett arról is, hogy az elemzések, kutatások végzését nehezíti, hogy a szükséges adatok egy része nem elérhető, ezért az elemzések nem támaszkodhatnak teljeskörű adatokra.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a szakképzés fejlesztését elengedhetetlenül fontosnak tartja, az igények és lehetőségek függvényében igyekszik ezentúl is alkalmat teremteni a közoktatás ezen területén tevékenykedők összekapcsolására. Hálásan köszönjük az anyaország támogatását, amely az intézményi támogatásokkal, a pedagógusok és diákok számára ajánlott képzésekkel, programokkal, rendezvényekkel, módszertani anyagokkal egyaránt nagymértékben hozzájárult a romániai magyar szakképzés minőségének fejlesztéséhez.

Szakma Sztár Vetélkedő, 2016–2017

A Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai Államtitkárság felajánlotta a versenyzőként való részvétel lehetőségét külhoni magyar diákok számára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szakma Sztár versenyén, a külhoni magyar diákok felkészítését és támogatását azzal a céllal, hogy ne csak tiszteletbeli versenyzők legyenek.

Az RMPSZ 2016 végén felhívást küldött ki a szakképzési intézményeknek a versenyre való jelentkezésre. A felhívás nyomán Erdélyből 11 szakon 47 diák jelentkezett.

A verseny erdélyi elődöntőjét három helyszínen szerveztük meg:

Kolozsvár, Református Kollégium, 2017. január 14.

Székelyudvarhely, Eötvös József Szakközépiskola, 2017. január 14.

Temesvár, Bartók Béla Elméleti Líceum, 2017. január 16.

Három diák nem jelent meg az elődöntő vizsgán, ezért Erdélyből összesen 44 diák vizsgázott, a következő szakmákban:

elektronikai technikus, 3 diák

víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő, 12 diák

fodrász, 4 diák

szakács, 4 diák

cukrász, 1 diák

asztalos, 2 diák

női szabó, 4 diák

kőműves és hidegburkoló, 3 diák

vendéglátásszervező, 2 diák

ács, 3 diák

kereskedő, 6 diák

A vizsgaközpontokban a verseny szervezését a helyszínt biztosító oktatási intézmények képviselőinek, tanárainak közreműködésével az RMPSZ munkatársai bonyolították le. A vizsgabizottságot minden helyszínen a vizsgabizottsági elnök és a teremfelügyelők alkották. A vizsgabizottsági elnök az RMPSZ megyei/területi elnöke vagy az általa megbízott személy, aki az elődöntő végén a kész dolgozatokat és a vizsgadokumentációt eljuttatta az RMPSZ országos irodájához. A dolgozatok javítását olyan iskolák, szakemberek bevonásával oldottuk meg, akik nem voltak érintettek, diákjaik nem vettek részt a versenyen. Minden dolgozatot két szakember javított. A végső eredményt a két javítótanár által adott jegy átlaga adta.

Az elődöntő végleges eredményeit 2017. február 1-jén továbbítottuk a Nemzetpolitikai Államtitkársághoz. A verseny szervezőinek döntése nyomán a magyarországi középdöntőre Erdélyből hat diák jutott tovább:

fodrász, 2 diák, Kolozsvári Református Kollégium

szakács, 1 diák, Kolozsvári Református Kollégium

asztalos, 1 diák, Zeyk Domokos Technológiai Líceum, Székelykeresztúr

ács, 2 diák, Kós Károly Szakközépiskola, Csíkszereda

A középdöntőre továbbjutó diákok felkészítő tanárai különórákon készítették fel a diákokat a versenyre, amelynek szóbeli és gyakorlati része is volt. A középdöntőn elért eredmények nyomán Erdélyből egy versenyző jutott tovább az országos döntőre, Balázs Norbert (asztalos), a székelykeresztúri Zeyk Domokos Technológiai Líceumból, Vass Ibolya felkészítő tanár diákja.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság felajánlotta, hogy az elődöntőn résztvevő minden diák és kísérőtanára látogatóként vegyen részt az április 24-26. között Budapesten megrendezett Szakma Sztár Fesztiválon. Erdélyből látogatóként összesen 44 személy, 33 diák és 11 kísérő vett részt a rendezvényen.

Szakma Sztár Vetélkedő, 2017–2018

A 2017–2018-as tanévre szóló versenyfelhívást 2017. december 4-én küldtük ki az érintett oktatási intézményeknek, ugyanakkor megyei elnökeinknek is. A vetélkedő erdélyi elődöntőjét 2018. január 27-én tartottuk, hat helyszínen (Szatmárnémeti, Temesvár, Kolozsvár, Székelykeresztúr, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda). Az elődöntőn a 67 jelentkező diákból 65-en jelentek meg, 12 szakma képviseletében:

elektronikai technikus, 3 diák

villanyszerelő, 4 diák

víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő, 12 diák

fodrász, 5 diák

szakács, 9 diák

cukrász, 3 diák

asztalos, 8 diák

kárpitos, 1 diák

női szabó, 7 diák

kőműves és hidegburkoló, 5 diák

kereskedő, 6 diák

eladó, 2 diák

A versenyzők felügyelőtanárok irányításával, felügyeletével vizsgáztak. A vizsgát követően a megírt dolgozatokat a vizsgabizottsági elnökök zárt borítékba helyezték és eljuttatták az RMPSZ-hez. A dolgozatok beérkezését követően az RMPSZ szaktanárok segítségével szervezte meg a javítást, minden dolgozatot két szakember javított és pontozott. A két-két szakember által adott jegyekből átlagot számoltunk, ebből állt össze a versenyzők végleges pontszáma, amelyet 2018. február 2-án továbbítottunk a vetélkedő szervezőinek.

A Magyarországon megszervezett középdöntőkre 11 romániai magyar diák jutott tovább 6 szakmából, a február végén, március elején szervezett fordulókon 10 erdélyi diák vett részt (egy diák visszalépett):

villanyszerelő, 4 diák, Református Kollégium, Kolozsvár

kőműves és hidegburkoló, 1 diák, Kós Károly Szakközépiskola, Csíkszereda

női szabó, 1 diák, Zeyk Domokos Technológiai Líceum, Székelykeresztúr

asztalos, 1 diák, Református Kollégium, Kolozsvár

kárpitos, 1 diák, Venczel József Szakközépiskola, Csíkszereda

eladó, 2 diák, Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakképző Líceum, Sepsiszentgyörgy

A vetélkedő döntőjét, a Szakma Sztár Fesztivált 2018. április 23-25. között rendezték meg Budapesten. Az országos döntőre a középdöntő eredményei nyomán Erdélyből egy diák jutott tovább, Szilveszter Kinga (női szabó), a székelykeresztúri Zeyk Domokos Technológiai Líceumból, Vas Melinda felkészítő tanár diákja.

Az országos döntőre a középdöntőn részt vevő erdélyi diákok és kísérőtanáraik kaptak meghívást.

Szakma Sztár Vetélkedő, 2018–2019

Magyarország Miniszterelnöksége, Nemzetpolitikai Államtitkársága a 2018/2019-es tanévben is bekapcsolódást biztosít határon túli diákok számára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiválósági versenyére, a Szakma Sztárra. A vetélkedőt, amelynek országos döntője a Szakma Sztár Fesztivál, szakiskolák és szakközépiskolák végzős diákjai számára hirdetik meg. A vetélkedőn egyre bővülő szakmakínálatban vehetnek részt a diákok.

A verseny 2018-2019-es tanévre szóló felhívását 2018. december 3-án küldtük ki az érintett oktatási intézményeknek, ugyanakkor megyei elnökeinknek is. A megadott határidőig, 2018. december 17-ig 92 diák jelentkezett.

A szakmai versenyek Magyarországon központi elődöntőből, válogatóból és döntőből állnak. Erdélyben, az előző tanévekben megszervezett versenyhez hasonlóan, írásbeli elődöntőket szerveztünk 2019. január 22–23-án, nyolc helyszínen (Temesvár, Bors, Nagyenyed, Kolozsvár, Nyárádszereda, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda). Az elődöntőn a 92 jelentkező diákból 88-an jelentek meg, 14 szakma képviseletében:

víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő, 7 diák

villanyszerelő, 5 diák

kőműves és hidegburkoló, 3 diák

ács, 1 diák

női szabó, 2 diák

asztalos, 13 diák

eladó, 14 diák

kereskedő, 3 diák

cukrász, 3 diák

pincér, 14 diák

szakács, 6 diák

vendéglátásszervező, 6 diák

fodrász, 4 diák

autószerelő, 7 diák

A versenyzők felügyelőtanárok irányításával, felügyeletével vizsgáztak. A vizsgát követően a megírt dolgozatokat a vizsgabizottsági elnökök zárt borítékba helyezték és eljuttatták az RMPSZ központi irodájához. A dolgozatok beérkezését követően az RMPSZ szaktanárok segítségével szervezte meg a javítást, minden dolgozatot két szakember javított és pontozott. A két-két szakember által adott jegyekből átlagot számoltunk, ebből állt össze a versenyzők végleges pontszáma, amelyet 2019. január 31-én továbbítottunk a vetélkedő szervezőinek.

A Magyarországon megszervezett középdöntőkre 6 romániai magyar diák jutott tovább 5 szakmából, a februárban szervezett fordulókon 5 erdélyi diák vett részt (egy diák visszalépett):

villanyszerelő, 1 diák, Református Kollégium, Kolozsvár

asztalos, 1 diák, Református Kollégium, Kolozsvár

víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő, 1 diák, Kós Károly Szakközépiskola, Csíkszereda

kőműves és hidegburkoló, 1 diák, Kós Károly Szakközépiskola, Csíkszereda

eladó, 1 diák, Bocskai István Elméleti Líceum, Nyárádszereda

A vetélkedő döntőjét, a Szakma Sztár Fesztivált 2019. március 12–14-e között rendezték meg Budapesten.

Szakma Sztár Vetélkedő, 2019–2020

Az előző évekhez hasonlóan a 2019–2020-as tanévben is versenyzőként vehettek részt, a Nemzetpolitikai Államtitkárság jóvoltából, határon túli magyar diákok a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiválósági versenyén, a Szakma Sztáron.

Az elmúlt években Erdélyben egyre nőtt a versenyre jelentkezők száma (a 2016–2017-es tanévben 47, 2017–2018-as tanévben 67, tavaly 92 diák jelentkezett), idén viszont a korábbi évekhez képest kevesen, 50-en vállalták a megmérettetést. Több olyan iskolából is, amelyek diákjai korábbi években részt vettek a versenyen, jelezték, hogy idén nincsenek az adott szakmában végzős évfolyamok. Ugyanakkor az idei szakmalistában nem szerepelt például a Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő szak, amelyre korábbi években több erdélyi diák is jelentkezett. Jó hír viszont, hogy ebben a tanévben is voltak jelentkezőink olyan oktatási intézményekből, ahonnan korábban még nem.

Idén kilenc erdélyi oktatási intézmény diákjai vettek részt az elődöntőn 14 szakmában. Az írásbeli elődöntőket 2020. január 20–23. között szerveztük hat helyszínen (Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelykeresztúr, Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Csíkszereda). Az elődöntőn az 50 jelentkező diákból 48-an jelentek meg, 14 szakmát képviselve.

A Magyarországon megszervezett középdöntőkre 10 erdélyi diák jutott tovább 8 szakmából, nekik február 28. és március 21. közötti időpontokban budapesti és váci szakképző intézményekhez kellett volna utazniuk a vetélkedő második fordulójára. Sajnos a COVID-19 járvány megfékezése érdekében hozott intézkedések miatt többségük már nem vehetett részt ezen a fordulón. Központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő, Cukrász, Pincér és Asztalos szakos diákjainknak sikerült részt venniük a középdöntőn (4 diák), az Eladó szakos két diáklány egyike személyes okokból már korábban jelezte, hogy nem tud részt venni, a másik diáklány az utazást megelőző napon megbetegedett, így ő sem utazhatott. A többi szakmában a vetélkedőket már a romániai oktatás felfüggesztése utáni időpontokban tartották, így diákjaink ezeken már nem vehettek részt. A 2020. április 20–22-re tervezett országos döntőt és Szakma Sztár Fesztivált a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, szintén a járványra való tekintettel, lemondta.