Erasmus+
RMPSZ tagság
- ingyenes és kedvezményes továbbképzések
- naprakész információszolgáltatás
- egyszerű ügyintézés

OktOpusz – Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása és működtetése a határon túli magyar oktatás fejlődése érdekében

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége részt vesz a Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása és működtetése a határon túli magyar oktatás fejlődése érdekében című Erasmus+ projektben (partnerintézmények: Innovatív Pedagógiai Műhely, Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete), amelynek keretében egy adatbázis kidolgozását vállalta a projekt ideje alatt 50 romániai magyar oktatási szakértő bevonásával, ingyenes továbbképzési lehetőséget, hosszútávon szakértői életpályát biztosítva számukra.
Esélyteremtő együttműködési hálózat kialakítása - Projekt kód: 2016-1-HU01-KA201-022968
ERASMUS+
Esélyteremtő együttműködési hálózat kialakítása
Projekt kód: 2016-1-HU01-KA201-022968
A pályázat adatai:
Program |
Erasmus+ |
Pályázati kategória |
Együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok cseréje terén |
A projekt mely területre gyakorolja a legnagyobb hatást? |
Stratégiai partnerségek a köznevelés területén |
Az együttműködés fő célkitűzése |
Innovatív termék fejlesztése |
A projekt kezdete |
2016.szeptember 1. |
Időtartam |
36 hónap |
A projekt vége |
2019. augusztus 31. |
Az elnyert támogatás összege |
255 300 EUR |
Főpályázó:
Evangélikus Pedagógiai Szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet Budapest
Partnerek:
Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Románia
Ternipe Alapítvány Rimaszombat, Szlovákia
Gyerekekért SOS 90' Alapítvány, Nyírtelek, Magyarország
A projekt célja:
A projekt célja olyan hosszú távú szakmai együttműködő hálózat létrehozása Közép-Kelet Európában, mely a már jól működő, jó gyakorlatot jelentő Kedvesház pedagógián alapul, a tanárok szakmai – módszertani megújulását célozza és hozzájárul a hátrányos helyzetű és/vagy roma tanulókkal való eredményes foglalkozáshoz. Olyan új szellemi termék létrehozása, mely az egymástól tanulás módszerén és a Kedvesház sztenderden alapulva segítséget nyújt a családokkal való eredményes együttműködéshez.
A fejlesztés célcsoportjai:
A projekt közvetlen célcsoportját a tanárok alkotják, megvalósul az ő szakmai támogatásuk képzésekkel, műhelymunkákkal. Közvetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és családjaik képezik a projekt célcsoportját.
A tanulók a projekt közvetett célcsoportját jelentik, az ő érdekükben történik a fejlesztés.
PROJEKTFOLYAMAT
Innovatív elemek:
A projekt a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás eredményességét illetően hosszú távú hatásokkal számol. E hatás eléréséhez megfelelő eszközöket alkalmazunk és fejlesztünk a projektben, mely eszközök a projekt befejezése után is működnek és hosszú távon fejtik ki hatásukat az egyes partnerszervezetek támogatásával.
A projekt a szakmai szervezetek tervezett együttműködésében valósul meg. A megszokott egyszeri látogatások, egymás konferenciáin való részvételeken túl valós, elmélyült együttműködést tesz lehetővé a projekt hossza és az előre közösen megtervezett tevékenységek végrehajtása.
A konzorciumban résztvevő partnerek országai pedagógusainak közös képzések szervezése. Ezzel lehetőséget biztosítunk a közvetlen tapasztalatcserére, további együttműködések kialakítására.
Együtt a szülőkkel – szakmai kézikönyv létrehozása a hátrányos helyzetű és/vagy roma tanulók családjaival történő kapcsolattartáshoz, együttműködéshez.
Mindhárom országban bázisiskolák vesznek részt a megvalósításba.
A valamennyi partner által végzett tevékenységek
Az innovatív szellemi termék megalkotásában való közreműködés
Partnertalálkozókon való alkotó részvétel
Mobilitások
Az együttműködő hálózat hosszú távú fenntartása érdekében a projekt zárása után is részvétel a közös munkában.
A honlap tartalmának fejlesztése
Bázisiskolák felkutatása, mentorálása.
Az EPSZTI feladatai, felelősségei
A projekt teljes szakmai és technikai koordinációjáért a pályázó szervezet (EPSZTI) felel. A projekt szakmai vezetését Dr. Tratnyek Magdolna végzi, a partnerekkel történő koordinációs munkáért Mandák Csaba felel.
Képzések szervezése, lebonyolítása.
Az Együttműködés a családokkal c. könyv (szellemi termék) szerkesztése.
A projekt zárása utáni együttműködés koordinálása.
Az EPSZTI, RMPSZ, Ternipe tevékenységei
Szakmai konferenciák szervezése
Multiplikációs rendezvények szervezése
A projekt eredményeinek disszeminálása
Egy-egy bázis – iskola felkutatása, bevonása, mentorálása a projekt ideje alatt és azon túl is.
Az RMPSZ, Ternipe tevékenységei
A létrehozandó szellemi termék (Együttműködés a családokkal könyv) romániai és szlovákiai sajátosságokat tartalmazó részének megírása
A teljes könyv lefordítása az anyaország nyelvére.
Gyerekekért SOS 90’Alapítvány tevékenységei
Hozza a projektbe azt a 20 éves szakmai tapasztalatot, mely módszer alapját képezi a többi szervezetben is megvalósuló innovatív fejlesztésnek.
Kidolgozott módszertani képzés anyagának biztosítása a pedagógusok számára.
A Kedveskönyv módszertani könyv átadása a partnerek számára.
Mit profitálhatnak a partnerek a közös munkából?
Pedagógus – továbbképzések.
Segédanyagok, szakkönyvek.
Partnertalálkozók, közös szakmai műhelymunkák.
Látogatások, tapasztalatcserék.
Új produktumként a családokkal való kapcsolattartás kézikönyve.
Számszerűsíthető eredmények
75 fő pedagógus 60 órás képzésben vesz részt.
90 fő (pedagógus, szociális szakember, szülő) szakmai műhelymunkán vesz részt.
Létrejön az „Együttműködés a családokkal” (munkacím)c. könyv négy nyelven (angol, román, szlovák és magyar nyelven), melyet elektronikusan jelentetünk meg, a honlapon hozzáférhetővé tesszük.
300 példányban nyomtatott formában megjelenik az Együttműködés a családokkal c. könyv magyar nyelven, angol nyelvű összefoglalóval.
3 multiplikációs rendezvény összesen 300 fő részvételével.
Létrejön egy Közép-Kelet európai fejlesztési hálózat, mely a projekt zárása után is tovább működik.
Létrejön egy olyan honlap, ahol a hátrányos helyzetű és/vagy roma esélyteremtéssel foglalkozó szervezetek megjelentethetik jó gyakorlataikat, szakmai párbeszédeket folytathatnak.
Bázisiskola Továbbképzés Partnertalálkozók Konferencia Disszemináció Módszertani Kézikönyv
Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával - Projekt kód: 2020-1-HU01-KA226-SCH-094146,

Az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpontjának Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoportja elnyerte az Európai Unió ERASMUS+ programjának támogatását: a Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146, vezető: Bartha Csilla) című projekt 2021 március elsejével indult és a megvalósítása 2023 februárig tart (futamidő 24 hónap).
Általános előrehaladási beszámoló
Félidős híradás a Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146) című ERASMUS+ projekt előrehaladásáról
Az NYTK konzorciumvezetésével és a Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport szakmai irányításával új ERASMUS+ nemzetközi kutatási projektum indult magyarországi, romániai és szlovákiai partnerintézmények együttműködésével Romani Digitális Tudástér (DigiDrom) címmel. A 24 hónap futamidejű (2021. március–2023. február), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével, valamint a Selye János Egyetem Tanárképző Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékével közösen megvalósítandó projekt érdemi szakmai munkálatai 2021. júniusában indultak. A projekt középpontjában a romani (cigány) gyermekek, fiatalok oktatáshoz való hozzáférésének, esélyegyenlőségének, digitális és tanulási kompetenciáinak sokoldalú, nyelvileg és szakmailag hiteles, a diákok nyelvi-kulturális erőforrásait messzemenően bevonó támogatása áll.
2021-ben lezárultak a projekt előkészítő szakaszának munkálatai, a nemzetközi partnertalálkozót követően megtörtént a munkaterv és az ütemezés véglegesítése, valamint a disszeminációs terv kidolgozása, majd pedig megkezdődött a megvalósítás első fázisa. Minden partnerintézményben kutató- és gyűjtőmunka folyt az oktatási helyzetelemzéshez, hazai és külföldi két- és többnyelvű romani szótárak, mesék, mesekönyvek gyűjtése, elemzése, adatbázisba rendezése, digitalizálása, valamint a régiós összehasonlító vizsgálat megalapozása zajlott. A projekt alulról építkező, részvételi, közösségeket bevonó alapelveire és módszertanára épülően mindeközben a partnerintézmények által kiválasztott településeken és iskolákban felálltak azok a tanuló- és munkaközösségek is, amelyek a szellemi termékek létrehozásában és tesztelésében közreműködnek.
A projektben időarányosan elsőként vállalt szellemi termék (O1), a Romani digitális gyermekszótár munkálatai során a legfontosabb magyarországi, romániai és szlovákiai, valamint nemzetközi romani–magyar, romani–szlovák, romani–román és többnyelvű szótárak gyűjtése, digitalizálása, több szempontú elemzése, illetve szakértői és érintetti előtesztelése, válogatása után megtörtént a készülő szótár magyar nyelvi lexikográfiai adatbázisba rendezett alapszólistájának véglegesítése, a szócikk-struktúra kidolgozása, a romani nyelvű adatbázisoldal előmunkálataiba kísérletileg bevonva a ROMLEX adatbázis lovari anyagát is. Ezt követően az egyes országokban elkezdődtek a romani helyi, az adott régiókban használt változataira épülő szótár terepen folyó gyűjtőmunkálatai. Ugyancsak zajlik a szótárban megjelenítendő, kulturálisan helyileg releváns témakörök, fogalmi hálók meghatározása, valamint a szócikk-itemek gyermekekkel, szülőkkel, tanárokkal, fejlesztő pedagógusokkal, nyelvészekkel és további szakemberekkel történő tesztelése és véglegesítése, valamint a megjelenítési és arculati kivitelezés is. Folynak a Digitális mesetár (O2) gyűjtőmunkálatai mindhárom partnerországban, továbbá megkezdődött a Romani digitális platform (O3) és a nem digitális tanulástámogató eszközök gyűjteményének kialakítása is. A megvalósítás a céloknak megfelelően és ütemben halad. A projekt monitorozásáért felelős félidős előrehaladási értékelés szerint a partnerség szakmai munkáját példaértékűen végzi.
RMPSZ előrehaladási beszámoló
Erasmus +: Romani Digitális Tudástér: Innovatív romani–magyar digitális oktatási-kulturális kompetenciafejlesztés és segédanyag-csomag létrehozása regionális modellek alkalmazásával (2020-1-HU01-KA226-SCH-094146)
helyzetleírás készítés az adott ország roma oktatásáról
Részletes helyzetleírás jelent meg az Utak és hidak című módszertani kézikönyvben (Evangélikus Pedagógiai-szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet, 2019. szerk. Tratnyek Magdolna), amelyet külön dokumentumban csatoltunk.
Azt érdemesnek látjuk külön kiemelni, hogy teljesen roma nyelven zajló oktatás nincs az országban, a magukat romának valló tanulóknak lehetősége van heti 3 órában tanulni a nyelvet (a standard nyelvváltozatot), illetve hatodik osztályban a kisebbség történelmét és hagyományait. Ennek az oktatására a kilencvenes évektől képeznek szakembereket, elsősorban roma származásúakat. Egyébként a roma tanulók román vagy a magyar tanítási nyelvű iskolákba járnak, Erdélyben jellemzően a magyar oktatási rendszer részei, így kettős kisebbségben élnek.
A Socioromap felmérés eredményei jelentős nyelvi sokféleséget mutatnak a romániai romák körében. A három fő nyelv, melyet a roma közösségekben használnak: román, romani és magyar. Természetesen sok esetben a kétnyelvűség jellemző.
Körülbelül 495 356 személy, tehát a roma népesség 74%-a beszéli a román nyelvet. Viszont 6 megyében a romák többsége nem tud románul. Hargita megyében például a romáknak csupán 6%-a beszéli a románt.
A roma gyerekek integrációjával és inkluzív oktatásával megyénként tanfelügyelő foglalkozik. A Hargita megyei tanfelügyelőt, Kari Attilát bevontuk a projektbe, aki a szótár standard nyelvváltozatán dolgozik, illetve információkat szolgáltat az oktatási helyzetről.
tankönyvgyűjtés
Romániában csak a minisztériumi pályázaton megmérettetett és nyertes tankönyveket lehet használni az iskolai oktatásban. Ezek mind elérhetőek a manuale.edu.ro portálon. A tankönyves munkacsoportok vezetője Gheorghe Sarau professzor.
Tankönyv, 1. osztály: https://manuale.edu.ro/manuale/Clasa%20I/Comunicare%20in%20limba%20materna%20rromani/Ascendia/Partea%20I/A0351.pdf
II. Rész: https://manuale.edu.ro/manuale/Clasa%20I/Comunicare%20in%20limba%20materna%20rromani/Ascendia/Partea%20II/A0352.pdf
Másik változat:
https://manuale.edu.ro/manuale/Clasa%20I/Comunicare%20in%20limba%20materna%20rromani/RWRpdHVyYSBTSUdNQSBT/A931.pdf
Tankönyv, 2. osztály: https://manuale.edu.ro/manuale/Clasa%20a%20II-a/Comunicare%20in%20limba%20materna%20rromani/EDP/A632.pdf
Tankönyv, 3. osztály: https://manuale.edu.ro/manuale/Clasa%20a%20III-a/Limba%20si%20literatura%20materna%20rromani/RURJVFVUVVJBIFNJR01B/A873.pdf
Tankönyv, 4. osztály: https://manuale.edu.ro/manuale/Clasa%20a%20IV-a/Limba%20si%20literatura%20materna%20rromani/EDP2/A684.pdf
Tankönyv, 5. osztály: https://manuale.edu.ro/manuale/Clasa%20a%20V-a/Limba%20si%20literatura%20materna%20rromani/EDP2/A688.pdf
Tankönyv, 6. osztály: https://manuale.edu.ro/manuale/Clasa%20a%20VI-a/Limba%20si%20literatura%20materna%20rromani/EDP2/A687.pdf
Tankönyv, 7. osztály: https://manuale.edu.ro/manuale/Clasa%20a%20VII-a/Limba%20si%20literatura%20materna%20rromani/RWRpdHVyYSBTaWdtYQ/A988.pdf
A romániai tankönyvekben
iskolai jó gyakorlatok gyűjtése
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége korábban is részt vett egy Erasmus+ projektben, amelynek keretében a Kedvesház-pedagógia módszertanát igyekeztünk megismertetni romániai, Hargita megyei iskolákkal. A jó gyakorlatokat a csíkszeredai Xantus János, a csíkkozmási Dr. Boga Alajos és a kászonaltízi Lukács Mihály Általános Iskolákban azóta is sikerrel alkalmazzák. Ezeket mindenképpen be szeretnénk emelni a készülő digitális platformra. További jó gyakorlatok gyűjtése folyamatban van.
szótári feladatok
A projekt előkészítéseképpen feltérképeztük a környékünkön használt roma nyelvváltozatokat. Erdélyben általában a roma kultúrájú közösségeknek magyar az anyanyelve, viszont vannak olyan csoportok is helyenként, amelyek még mindig első nyelvként használják valamely roma nyelvjárást (legjelentősebb ilyen csoport a gáborcigányoké), illetve olyanok is, ahol már csak az idősebbek beszélik a nyelvet. Pl. egy ilyen nyelvváltozatot őriz Gálfalvi Gábor magyar-roma társalkodó szótára, amelyet tanulmányoztunk és a közös drive-ra is feltöltöttünk. Emellett az iskolai oktatásban néhány iskolában (pl. Gyergyószentmiklóson) tanítják a standard roma nyelvet, amely viszont nem anyanyelve az ott élő közösségnek.
November hónapban, előzetes vizsgálódás után, tájékoztató megbeszélést tartottunk azokkal a szakemberekkel, akiket azután felkértünk a gyermekszótár összeállításával foglalkozni, azaz:
- Core Mária, rrom-ungro származású tanár, aki a Székelykeresztúr és környékén fellelhető Kárpáti nyelvváltozatot ismeri, oroszlánrésze volt a Gálfalvi Gábor által összeállított Magyar-Roma társalkodó szótár (2004) létrehozásában;
- Isztojka Máté, egyetemi hallgató, diplomadolgozatát a roma népmesék gyűjtése, feldolgozása eredményeként állította össze. Ő is „native” szakértő munkatárs, a Gábor nyelv ismerője, amit Közép-Erdély egyes településein még beszélnek.
- Kari Attila, tanár, a roma oktatásért felelős kisebbségi tanfelügyelő, a Standard rroma nyelv (London, 1991) ismerője és oktatója
A három szakmai munkatárs egyenként megjelölte a magyar szavak között azokat, amelyek az általuk ismert nyelven belül irrelevánsak, majd elkezdték a releváns szavak fordítását, átlagban 150 szónál tartanak.
mesegyűjtés
Feltérképeztük a nyomtatásban megjelent erdélyi cigány mesegyűjteményeket.
· Nagy Olga - Vekerdi József: A GÖMBÖCFIÚ. Erdélyi cigány mesék (Terebess Kiadó, Budapest, 2002)
· Mért nem tudnak a fák járni? Erdélyi cigány népmesék (Gutenberg Books, Csíkszereda, 2018)
Léteznek egy-egy településhez kötődő cigány mesegyűjtemények is:
· Nagy Olga: Marosszentkirályi cigány népmesék (Bp., 1978)
· Végh Balázs Béla: Hiripi cigány népmesék (Didakt, Debrecen, 2010)
Végh Balázs Béla a Cimbora folyóiratban is közölt sorozatot cigány népmesékből. A meséket és a hozzájuk kapcsolódó kommentárokat szívesen a projekt rendelkezésére fogja bocsátani.
Isztojka Máté fentebb említett néprajzkutató a saját nagyapjától gyűjtött a Hargita megyei Szentábrahámon 12 cigány nyelvű mesét. A meséket, magyar fordításukat és feldolgozásukat szintén használhatjuk a projektben. Néprajzosként és egyben anyanyelvű beszélőként rendkívül fontos lesz hozzájárulása a teljes projektfolyamathoz. Mátéfi Csaba néptáncoktató néprajz szakos dolgozatát írta székelyszenterzsébeti cigány mesékből, vele szintén felvettük a kapcsolatot, használhatjuk eredményeit a projektben. Fontosnak tartjuk a gyerekek által ismert mesék gyűjtését is, ezeket a kiválasztott iskolákban fogjuk elvégezni.
Bár nem mesék, hanem a líra terén alkotott, fontosnak tartjuk Rafi Lajos székelyföldi cigány költő életművének megismertetését is a projekt keretén belül, a digitális platformon szeretnénk feladatsorokat, óraterveket elhelyezni műveinek a feldolgozása céljából.
bevonandó emberek, iskolákkal kapcsolatfelvétel
A fent említett három szakember már szerződéses viszonyban áll szövetségünkkel a szótár előállítása érdekében. Ugyancsak szerződést kötöttünk Pöllnitz Ilonával, aki az RMPSZ Székelyföldi Oktatási és Módszertani Központjának vezetője, korábbi projektünk szakmai vezetője volt. Ő foglalkozik a szótári munkálatok összehangolásával, illetve ő vette fel a kapcsolatot azokkal az iskolákkal, amelyekkel dolgozni kívánunk a szellemi termékek, jó gyakorlat kipróbálása terén:
Dr. Boga Alajos Általános Iskola, Csíkkozmás
Vaskertes Általános Iskola, Gyergyószentmiklós
Xántus János Általános Iskola, Csíkszereda
Kányádi Sándor Általános Iskola, Nagygalambfalva
Mindenik intézmény magyar tannyelvű oktatást nyújt, azonban magas a roma diákok aránya. Az intézményvezetés és a pedagógusok nyitottak a projektben való részvételre.
eddigi disszemináció (pl. híradás a honlapon, személyes egyeztetések bevonandó személyekkel, iskolákkal, előadás).
A honlapon közöltük a projektben való részvétel hírét, az említett szakembereken és iskolákon túl olyan intézményekkel is egyeztettünk, akik hasonló témákkal foglalkoznak. Pl. a Gyulafehérvári Caritas roma programokért felelős munkatársával, Borbély Andrással, vagy a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőjével, Ferencz Angélával.
Köllő Zsófia, a projekt munkatársa előadóként részt vett a Selye János Egyetem által szervezett konferencián.