Hogyan kapcsolódik be a népi kultúra a mérés-értékelésbe?
RMPSZ tagság
- ingyenes és kedvezményes továbbképzések
- naprakész információszolgáltatás
- egyszerű ügyintézés
32. Bolyai Nyári Akadémia
Mérés, értékelés és fejlesztés a közoktatásban
2024. július 1–26.
Mérd meg, ami mérhető, és tedd mérhetővé, ami nem az!
(Galileo Galilei)
Hogyan kapcsolódik be a népi kultúra a mérés-értékelésbe?
Válaszút, 2024. július 22‒26.
Szeretettel várjuk a pedagógusok jelentkezését a válaszúti, népi kultúrához kapcsolódó szekciónkba, melynek idei témája a néphagyomány elemeiben rejlő mérés-értékelés lehetőségei.
Célcsoport: pedagógusok
Helyek száma: 40
Időpont: 2024. július 22‒26. (hétfő, érkezés napja, 16.00 órától) – július 26. (péntek, reggeli után, elutazás)
Időtartam: csoportonként 25 képzési óra (két csoport) és szabadidős tevékenységek
Minden résztvevő a romániai Oktatási Minisztérium által, a funkcionális készségfejlesztés képzési kategóriába tartozó 25 órás programról kap igazolást, amelyet elektronikus módon a szakmai partnerintézmény, a Hargita megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Háza a megadott email címekre küld ki. A képzési programot a 4224/2022-es rendeletben megszabott módszertan előírásai szerint az iskolai továbbképzési bizottságban lehet szakmai kreditpontokká elismertetni.
Helyszín: Kallós Zoltán Alapítvány, Fő utca 7. szám, Válaszút, Kolozs megye
A képzés részletes leírása
A képzési program szükségessége
a. Van-e helye a népi kultúrának a közoktatásban? ‒ tehetjük fel a kérdést.
Van és lennie kell. Egyrészt a kulturális sokszínűség elvének megfelelően, másrészt az Európai Unió által propagált multikulturális társadalom értékeinek garantálása céljából. Harmadszorra – és nem utolsó sorban – a világ rohamosan globalizálódó tendenciája kiváltotta közömbösség a feledés, sőt, mi több, a feladás szélére sodorta a népi kulturát, illetve annak számos értékét.
A felnövekvő generációk, jobb híján, múzeumok szervezte kiállítások, dokumentumfilmek, egyéb kiadványok kapcsán szerezhetnek tudomást arról, hogyan is éltek felmenőik több évszázadon keresztül, és az évszázadok során milyen sajátos kulturális értékeket alakítottak ki. Ezek az alkalmak időszakosak, és csak kevés esetben interaktívak.
A népi kultúra értékeinek megismertetése csak kevés esetben valósul meg a családban, annak szűkebb vagy tágabb keretei között.
A fentieket tekintve tudatában kell lennünk annak a ténynek, hogy időt és teret kell biztosítanunk népi kulturális értékeink minél szélesebb körű megismertetésére minél nagyobb célcsoporttal.
Erre egyik legmegfelelőbb hely és forma a közoktatás.
b. Mérhetőek-e a népi kultúra iskolában tanított tartalmai /elemei?
Minden bizonnyal igen. Mérhető módon kell megközelíteni a népi kultúra tanítandó-tanulandó tartalmait / elemeit, akár a mérésmetodika hagyományos, többnyire B. Bloom taxonómiájára épülő megközelítéssel, akár a modernebbnek tartott formákkal (projektekkel, önértékelésekkel, kortárs-értékelésekkel, portfóliós megoldásokkal stb.), illetve a virtuális tér olyan alkalmazásaival, kvízekkel és szavazórendszerekkel, amelyek rendkívül népszerűek a felnövekvő generációk körében. Nagyon fontos ezeken kívül az is, hogy a mért eredmények megfelelő módon legyenek értékelve, és a célcsoport számára motiváló és stimuláló módon legyenek feldolgozva és bemutatva.
c. Milyen teendőknek nézünk elébe ahhoz, hogy a népi kultúra, funkcionálisan jelen legyen a közoktatás minden szintjén, minél szélesebb körben, és hogy az mérhető is legyen?
- Biztosítani kell a pedagógusok számára olyan irányú és tartalmú képzéseket, amelyek megismertetik a népi kultúra iskolai keretek között tanítható elemeit (amelyek egyébként hiányoznak a pedagógusok alapképzéséből).
- Fel kell újítani, illetve ki kell egészíteni periodikusan a pedagógusok mérésmetodikai ismereteit.
- Jó példák szintjén be kell mutatni olyan eredményeket, amelyek a közoktatás különböző szintjein elérhetők.
Fejlesztendő kompetenciák:
A 2019 évi óvodai tanterv fejlődési / fejlesztési dimenziókat helyez előtérbe. Ezek közül a népi kultúra egyes elemei a következő területeken nyivánulhatnak meg:nagy- és finommozgások ismerős élethelyzetekben
-
-
-
- szenzomotoros képességek a mozgás irányításában
- társas kapcsolatok kezdeményezése felnőttekkel és hasonló életkorú gyermekekkel
- proszociális viselkedés tanusítása
- az énkép fejlődése
- saját érzelmi állapot kifejezése és az önkontroll képességének tanusítása
- alkotóképesség aktivizálása és megnyilvánulása
- szóbeli közlőképességek különböző kontextusokban, illetve a szóbeli közlések aktív hallgatása azok megértése/felfogása érdekében.
-
-
Az elemi oktatás szintjén a következő kompetenciákat fejleszhetjük:
-
-
-
- a szóbeli közlés megértése
- a szóbeli kifejezőképesség
- a kisiskoláskornak megfelelő gyermekdalok és népdalok, illetve a sajátos zenei anyanyelv és nyelvezet egyes elemeinek megismerése és elsajátítása
- kisiskoláskornak megfelelő népdalok és gyermekdalok előadásmódjának elsajátítása
- (elemi) számolási készségek
- logikus gondolkodás, divergens gondolkodás egyes elemei
- természeti jelenségek, szabályszerűségek, relációk és struktúrák meg-, ill. felismerése, megértése
- spontán vagy tervezett énekes-mozgásos játékokba való aktív bekapcsolódás, illetve az azokban való részvétel
- művészi kifejezésmód(ok) felismerése és azok alkalmazása, illetve vizuális nyelvezet elsajátítása és alkalmazása
- kézműves alkotások különböző anyagok felhasználásával.
-
-
Képzési célok:
A képzésen résztvevő pedagógusok tudják / legyenek képesek
-
-
-
- felismerni a népi kultúrának azokat az elemeit, amelyek a közoktatás különböző szintjein ‒ óvodában, alsó tagozaton, ill. alsóközép gimnáziumban – időszerűek és taníthatók
- a népi kultúra tanításra javasolt tartalmi elemeit mérhetőekké alakítani, akár hagyományos, akár korszerű, modern megközelítésben
- a népi kultúra mért értékeinek olyan elemzésére és feldolgozására (tulajdonképpeni értékelésére), amely stimuláló és motiváló a célcsoport számára
- a mindennapok tevékenységeiből vett jó példák bemutatására.
-
-
Tartalmak:
-
-
-
- népi gyermekjátékok
- népdalok
- néptánc
- a népi kultúra egyes elemeinek mérése az óvodai oktatásban
- a népi kultúra egyes elemeinek mérése a kisiskolai oktatásban
- kézműves tevékenységek
-
-
Alkalmazott módszerek: kooperatív tanulás , megbeszélés, szemléltetés, megfigyelés, rendszerezés, játék, szerepjáték, előadás, vita stb.
Előadók / foglalkozásvezetők:
|
Vetró Mihály tanár, nemez kézműves mester, az MMA rendes tagja |
Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium |
|
Dr. Sándor Ildikó egyetemi tanár, népi játék és népmese oktató |
a Hagyományok Háza közművelődési és tudományos szakcsoport vezetője, a Magyar Táncművészeti Egyetem docense, Budapest |
|
Sevella Zsuzsa fejlesztő pedagógus és Gránátalma-díjas játékfejlesztő |
Hagyományok Háza, Budapest |
|
Szabó Gábor tanító / tanfelügyelő |
Kolozs Megyei Tanfelügyelőség |
|
Bíró Júlia népdaloktató, tanár |
|
|
Pillich Balázs tanár, néptáncoktató |
Heltai Gáspár Alapítvány, Kolozsvár |
|
Muszka-Pál Anna-Éva módszertanos óvodapedagógus |
Hófehérke óvoda, Kolozsvár |
|
Györfi Erzsébet tanár, népdalénekes, népdaloktató |
|
|
3 zenész dolgozik be a szekció programjaiba |
Programszervezők:
Balázs-Bécsi Gyöngyi, 0744-800533, gyongyi@kallos.org.roA KÉPZÉS RÉSZLETES PROGRAMJÁT TÖLTSE LE INNEN!
A kézműves tevékenység csoportokba külön jelentkezni kell! Regisztráció során kérjük, jelölje be a két csoport közül az egyiket, amelyen részt szeretne venni.
